2009. február 19., csütörtök

jó érzés.

kiállítás. az emberek szeretik a Láncszemeket. talán a képbe új fényként társulnak az agyaghímzések is. aktokat is be tudták fogadni. még csonkán is, vagy éppen mert itt volt elrejtve szemérem. cinkostársul szegődtek, de inkább is csupán kedvesség.
ahol megismerik, találkoznak vele (mert a találkozás a megismeréshez szükséges), szemeik mind valami különös, megmagyarázhatatlan hatásról beszélnek. pedig egyszerű. egészen puritán részleteiben. az emberek tekintete mégis élni kezd. legyen fiatal, cserfes, titkárnő vagy korosabb nyugdíjas ember. megérezni a szeretetet arcokból. és ez jó.

Nincsenek megjegyzések: