2008. november 7., péntek

ébredés egy másik álomban

habkönnyű séta a holdon

senkise mondja

kinyithatom a

szemem

maradok

mindenki

ezt kívánja

testemen folyik a tinta

az ég piros lesz

nincs erőm

kilépni

körből

tenyerembe

másznak csillagok

elfordítom fejem

elhalkul tenger

visszaadom

mind amit

elvettek

tenyerem

nyújtom

üres

most haltam meg

még odaadom ezt a cérnát

ebből rajzolsz meg

tegnap

ma

holnapután

itt van ez a folt

nincs ami kitörölne

becsukom a könyvet

sosem léteztem

lettem volna hang

szó

test

ha engeded

elfordult tekinteted

hogy lehettem volna

kevés

arcod

tükreid

melyekkel felém

téged csapnak be

hiszen ha nem léteztem

hiszem hogy nem léteztem

Nincsenek megjegyzések: