2008. november 6., csütörtök

Ébredés egy másik álomban







Habkönnyű séta a holdon. Senkise mondja, kinyithatom a szemem. Maradok. Mindenki ezt kívánja. Testemen folyik a tinta, az ég piros lesz. Nincs erőm kilépni körből. Tenyerembe másznak csillagok. Elfordítom fejem, elhalkul tenger.Visszaadom mind amit elvettek. Tenyerem nyújtom, üres. Most haltam meg.

Még odaadom ezt a cérnát. Ebből rajzolsz meg. Tegnap, ma, holnapután.
Itt van ez a folt, nincs ami kitörölne. Becsukom a könyvet. Sosem léteztem.

Lettem volna hang, szó, test, ha engeded. Elfordult tekinteted.
Hogy lehettem volna, kevés. Arcod, tükreid melyekkel felém, csak téged csapnak be. Hiszen ha nem léteztem. Hiszem, hogy nem léteztem.

Nincsenek megjegyzések: