?

tejjel áztatva

nem vagyok már szerelmes hiába

inkább emelt fejjel járok a világba

nem akarok már nagydolgot

akárki legyen mit gondol

nem vagyok már szerelmes hiába

s ha mégis az eleve kizárva

jobban szeretem a békét

nyugodj kedvesem ...

gyere el velem inkább te is

jókat eszünk ma is holnap is

megfogjuk a malac farkát

letoljuk a világ mázát

délutánra már jól elfáradunk

lepihenünk a közeli erdőben

mosakszunk szemerkélő esőben

s így megyünk haza vizenyősen

estefelé újrakezdjük az egészet

szaladunk versenyt az idővel

elkapjuk a kecske lábát

tejjel áztatjuk Európát

estére már a nap is elmegy

sebaj holnap kezdhetjük napestig

s a tehén farkát is megfogjuk

hogy a világot is tejben úsztassuk

éjszaka írom a verset naplómba

hogy a napból megmaradjon valami otthonra

malac kecske tehén már alszik

s ki tudja tán veled is a Hold fekszik

nem vagyok már szerelmes hiába

belefáradtam ebbe a világba

(::)


szeretlek. csak ezt akartam mondani.

különben süt a nap, kirándulni megyek.

napsütéstől – félhomályig


nem akarok mást csak Veled
de ezt még te sem tudod
elintézni
így mennek a napok

nem akarom tudni


homokba fénybe esőbe
árnyékba
fúrom fejem
csak hogy ne
tudjam
Elmentél.

(rókatánc)

tudom hogy csak játszol
mondhatnám azt is tisztában vagyok vele
így talán könnyebb is elviselni

(hogy tisztában vagyok vele)

csupán azon mélázgatok itt ezen a fényes délelőttön
hogy már talán sosem mondhatom
eljön még egyszer az én időm