2008. augusztus 24., vasárnap

valami, ami rég. egy másik élet

A szerelem, az valami más. valami megfoghatatlan tiszta.
(valakihez, aki nincs, és talán sose volt, csak a képzeletben)

...vagy lehet, hogy itt van? közvetlen közelemben? csak magamtól nem vettem észre? -szeretem testét, közellétét. azt hiszem, sose voltam még ilyen boldog. van is, nincs is. megfogható, és megfoghatatlan. elengedhető. megtartható.

olyan ártatlanul indult, olyan ártatlan volt minden. mi történt? mit tesznek nyulacskával? nem szabad, nem szabad engedni a kezeket. ezt a világot érintetlenül kell meghagyni. angyalok kik fenn, s kik itt lenn, vigyázzátok.

felteszem, talán nem járt még itt ez a vers, szárny, mely immár hozzánőtt nyulacskához. akárcsak azok az álmok. amikor mindig sikerül felrepülni.

A Csoda.

K.P.-nek


Nyuszi belenézett a tóba,
ennek fele sem tréfa,
mit lát mit lát
megijed, egy maszatos arc néz vissza.
Hát ilyen lett az ő arca?
Nézi ruháját: azt is bepiszkolta.
Hogy fog így hazamenni?
Mit szól az anyukája?
Jaj segítsen, segítsen valaki
kimászni a pácból!

Csoda történt: ahogy hazaér,
arca, ruhája is tiszta.


2007.05.07

U.i.: De ki piszkította be ruhácskáját, ki maszatolta össze arcocskáját? Talán épp mikor a szép, nagy, hűvös gyümölcsfa alatt békésen szunnyadt?

(2008.08.16)

Nincsenek megjegyzések: